Fabó Kinga

Az Operabált megnyitom

Mennyi nő!

Hány lejárt idő.

Hány bérelt báj, szerteszét.

Még mielőtt – a hajcihő –

áll a bál: révbe ér.

Lendülne ki. Törne át

 – a holtponton – révbe ér: összezár.

Hány férfi!

Mennyi esély, mi

ketyeg; időzített vágy.

Korbács rostál: ki mit kóstál.

Mennyi bérelt báj.

Vágyak fókusza! Megannyi

frusztrált pillantást vonz oda.

Álmaim szőke szponzora.

Hídként – át – a pillantáson.

Lehet barna is, csak – lásson.

(Álmaim szőke szponzora.)

Én is vagyok! Furcsa pár.

Vezényszóra lép.

Báli cipőm sokat ér.

Báli cipőm lestrapál,

vezényszóra lép.

Megtorpan, vissza-

hőkölök:

fizetős a hely.

Hogyan járjak el.

Mostanában nem öltem meg senkit.

Volna okom?

Az Operabált megnyitom.